Connect with us

Minden ami F1

A Haasnál visszatérnek a régi recepthez

Mick Schumacher távozásával eldőlt, hogy a Haas nem kíván a továbbiakban a pilóták fejlesztésével foglalkozni. Günther Steiner Gene Haasszal egyetemben vissza akar térni a régi recepthez és két tapasztalt versenyzővel küzdeni a középmezőnyben, akik az adódó top 10-es eredményeket betudják húzni minden esetben. Így esett a választásuk Nico Hülkenbergre, akinek személyében az egyik legrutinosabb aktív Forma-1-es pilótát sikerült megszerezniük, ami az ő szemszögükből logikus döntés. Az már más kérdés, hogy a múltban ez mennyire működött.

Miért kellett Mick Schumachernek távoznia a Haastól?

Mick Schumacher és a Haas kapcsolatáról, valamint az elválás okairól nem kívánok bővebben írni ebben a cikkben. Erről a kérdéskörről már korábban kifejtettem a lehetséges okokat. Amit viszont érdemes megjegyezni, hogy a Schumacher fanatikusokon kívül mindenki elfogadta a német pilóta leváltását és abszolút valid döntésnek tekinthető. A probléma és a rajongók felháborodása az utódlással van, konkrétan annak személye ellen szól, pedig Nico Hülkenberg a csapat szempontjából szinte a tökéletes pilóta.

Miért pont Hülkenback?

Nico Hülkenberg mellett egyértelműen a tapasztalat szólt, amit Günther Steiner maga is megemlített korábban. A német pilóta 2010-től kezdve az idei szezonig bezárólag 182 futamot teljesített, amelynél többet a 2023-as mezőnyben csak Fernando Alonso, Lewis Hamilton, Sergio Pérez és Valtteri Bottas mondhat el magáról. Ráadásul nem csak egy csapatnál fordult meg az eddigi pályafutása alatt. Több csapat több különböző autóját vezette már: Williams, Sauber, Force India/Racing Point/Aston Martin és a Renault. Bőven rendelkezik azzal a tudással, hogy azonnal megmondja, ha valami probléma van autó beállításaival vagy a csapat által eszközölt módosításokkal. Kilenc Forma-1-es szezonnal a háta mögött nincs az az isten, hogy ne tudjon hasznos tanácsokat adni az autón dolgozó és tervező mérnököknek. Legalábbis egy újoncnál vagy Mick Schumachernél biztosan több hasznos visszajelzést tud mondani.

Ha már Günther Steiner tapasztalt pilótát akart megszerezni, akkor sikerült a lehető legjobbat választani. Vegyük sorba azokat a pilótákat, akik legalább három szezont lehúztak, így elég tapasztaltak a Haas szemszögéből és szabadúszók: Sebastian Vettel visszavonul, Daniel Ricciardo inkább a Red Bull tartalékpilótája akart lenni mintsem a mezőny hátuljában körözzön. Nicholas Latifi az idei produkciójával kiírta magát a paddockból, Romain Grosjeannal folytatott korábbi közös munka felélesztéséből egyik fél se kért. Antonio Giovinazzi az austini autótörésével minden bizonnyal a minimális esélyét játszotta el és rombolta le a renoméját (ha volt neki egyáltalán). Az egyetlen szóba jöhető pilóta Daniil Kvyat, akinél Nico Hülkenberg egyértelműen tehetségesebb versenyző. Logikusan végig gondolva csak Hülkenberg lehetett az egyetlen választásuk.

A német pilóta rendkívül stabil, ritkán hibázik. Rendszeresen kiautózza azt, ami az autóban benne volt és amit az adott hétvégén elérhetett. Egyfajta tökéletes referencia pont arra, hol is áll a csapat az erősorrendben. Ennek jutalmaként a pontszerzés se maradt el tőle, többször harcban volt a Best of the rest címért (az élcsapatok versenyzői utáni legjobb pilóta nem hivatalos titulusa), amit 2018-ban el is ért. A Haasnak pontosan egy ilyen pilóta kell, aki a pontokat szorgosan gyűjti, amikor lehetőség adódik rá. Márpedig az amerikai csapat egyik ismérve, hogy az első néhány versenyen kell domborítaniuk, mert a szezon közepétől kezdve sokkal nehezebben gyűlik a pont a nevük mellett. (Erre a problémára még később visszatérünk). Egy újonccal az idény eleji pontokról mondhatnának le és Mick idei szezonját másolnák le. Mire megtanulná használni a technikát esélytelen lenne az a friss beszállónak a top-10-es eredmény.

Ritkán történik meg a Forma-1-ben, hogy valaki három szinte teljesen kihagyott szezon után vissza tud térni. Korábban ez csak a világbajnokok kiváltsága volt (lásd Niki Lauda és Michael Schumacher) de Nico Hülkenberg a sikeres beugrásainak köszönhetően megmutathatta, hogy még mindig nem felejtett el autót vezetni. 2020-ban a 70. évfordulós nagydíjon a 7. helyen ért célba, ugyanabban az évben az Eifel Nagydíjon az utolsó helyről indulva felkapaszkodott a 8. helyig. Az idei szezonban Sebastian Vettelt helyettesítve állt helyt Lance Stroll mellett a számára teljesen ismeretlen, új szabályok szerint épült autót vezetve. Ez a pár beugrás elegendőnek bizonyult, hogy a körforgásban benn maradjon és a tapasztalt versenyzőt kereső csapatok névlistáján továbbra is ott szerepeljen 2023-ra.

Ha ennyire jó, miért nem kellett (eddig) senkinek?

Ami Nico Hülkenberg egyik erénye, az mutatja az ő egyik úgymond negatívumát. Nem véletlen, hogy egyik középcsapatnál sem tudott hosszabb távon megragadni. Az első volt a sorban azon 2010-es évekbeli versenyzők sorából, akik sohase tudták elérni azt a szintet, amire predesztinálva lettek volna. Tipikusan az „örök ígéret” kategóriába esik, aki nem az őt alkalmazó csapatok hibái vagy a gyenge autó miatt ne tudott volna villantani. Ugyanazzal az autóval Sergio Pérez, ha nem is rendszeresen, de a dobogóra fel tudott férni a Force Indinál eltöltött közös éveik alatt. Az aktuális versenygépéből nagyon ritkán tudott bármi extrát kipréselni. A 2010-es inrterlagosi pole-pozíciója az egyik megmozdulása a kettőből, ami miatt emlékszünk rá. Azon az interlagosi délutánon megmutatta, mi rejlett benne, de ezt az énjét nagyon ritkán tudta a felszínre hozni.

A másik híres megmozdulása a 2012-es Brazil Nagydíjon történt, amikor egy rosszul sikerült előzési kísérlet miatt önmagát és Lewis Hamiltont is megfosztott egy biztos dobogós helyezéstől és futamgyőzelemtől. Ez a hiba pontosan rámutatott a német pilóta legnagyobb problémájára: a fontos pillanatokban képtelen teljesíteni és a kínálkozó dobogós lehetőségeket rendre elszúrja. 2017-ben a bakui káoszban a falba tette az autót, két évvel később a szintén káoszos-esős Német Nagydíjon a kavicságyba csúszott egy biztos top-3-as eredménnyel együtt. Végső soron utóbbi eset vezetett ahhoz, hogy a gyári Renault megvált tőle. Nem véletlen, hogy magasan Hülkenberg rendelkezik a legtöbb nagydíjrészvétellel úgy, hogy nincsen dobogós helyezése. A dobogó nélküliség árnyékát soha se tudta átlépni és örök bélyegként kísérte a pályafutása alatt. S ez veti fel a kérdést: miért kelljen egy olyan 30+-os pilótát leigazolni, aki az élmezőnyben haladva megremeg? Egy hiba ebben az esetben a csapatnak súlyos pontokat, dollármilliókat jelent a konstruktőri harcban és a hangyaszorgalommal összeszedett eredményeket teszi majdnem semmissé.

Pontosan az előbbi probléma vezetett arra fura a helyzetre, hogy a legtöbb csapatfőnök sajnálta Nico Hülkenberg távozását 2019-ben, de ülést nem akartak neki ajánlani. Ezzel szemben ezért maradhatott a paddock állandó tagja Sergio Pérez és vezetett a pályafutása a Red Bullhoz. Hülkenberg féle stabilitás mellett a helyzetkihasználása mérföldekkel jobb, melynek csúcsa a 2020-as Szahíri Nagydíjon aratott győzelem a Racing Pointtal. Ha a német csak egyetlenegyszer valami hasonló eredményt el tudott volna érni, akkor valószínűleg nem kellett volna a Forma-1-ből távoznia 2019-ben.

További redflaget jelent Hülkenberg kora. 35 évesen a mezőny harmadik legidősebb tagja lesz 2023-ban. Bár manapság a pilóták kora nem igazán akkora probléma, mint 10-15 évvel ezelőtt, de kétségtelenül mindenki veszít a képességeiből, főleg egy teljes szezont nézve. A német pilóta csak egy pár Forma-1-es beugráson vett részt, azonkívül más komoly szériákban nem versenyzett. Kétséges, hogyan fogja bírni egy 23 fordulóból álló versenynaptár jelentette kihívást és nem is elsősorban fizikailag, hanem mentálisan. A korábban rá jellemző stabil teljesítményhez fejben is minden esetben toppon kell lenni. Egy-egy pillanatnyi kihagyás nem csak pontvesztéshez vezethet, hanem balesetekhez is.

A pozitív és negatív érveket a mérlegre téve érthető Günther Steiner és Gene Haas döntése. A dobogóra kerülni reális esélyük nincsen, valódi megvillanásra lehetőség szökőévente egyszer van. A német szempontjából kritikus pillanatok így alapból minimalizálva vannak. A csapat a lehetséges gyengülő képességek és gyengébb eredmények terén is bebiztosította magát azzal, hogy 1+1 opciós éves szerződést írtak alá. Tehát ha mégse sikerülne a projekt, akkor jövőre újra próbálkozhatnak. Ellenben ha beválik a német, akkor lesz két az pontszerzési lehetőségeket maximalizáló versenyzőjük, akik az autó fejlesztésében is tevékenyen részt vehetnek.

Minek egy tapasztalat pilóta, ha tudást nem használják fel?

Azonban van egy alapvető probléma a Haasszal, mégpedig képtelenek idényközben fejleszteni és tartósan a középmezőnyben megkapaszkodni. A szokásos forgatókönyv minden esetben az, hogy egy jó alapautóval első 5-6 futamon erős pontszerző helyeken végeznek majd a szezon maradékát igyekeznek kibekkelni sereghajtóként. Ez pedig nemcsak a költségvetési sapka maximumát se elérő pénzügyi források hiánya miatt történik. Azzal, hogy minden lehetséges alkatrészt megvásárolják és a Ferrarival a szabályok adta kereteket teljes mértékben kihasználva technikai partnerségben vannak, a saját dolgukat nehezítik meg az autófejlesztése kapcsán. Számukra csak egy út létezik: az aktuális Ferrari versenygép útját járni és fejlesztési irányát követni, ami vagy sikerül vagy nem. Az eddigi tapasztalatok alapján inkább az utóbbi igaz.

Egy fejlesztésre és fejlődésre képtelen csapathoz nettó hülyeség két tapasztalt versenyzőt vinni, akinek a visszajelzései hosszútávon alig érnek bármit is. Így pedig két úgymond öreggel foglalni a helyet értelmetlen. Hiába, hogy Günther Steinerék felfogásába nem fér bele a kevés versenyzői tapasztalattal rendelkező pilóták alkalmazása, akik bár hozzájárulhatnak a csapat fejlődésével, de jóval nagyobb kockázatot is jelentenek és a ziccereket hajlamosak kihagyni. Erre tipikus példa Mick Schumacher idei szezonja. Pedig egy olyan csapatnál, ami képtelen fejleszteni annak a kiugróbb eredményre képes pilótát kell választania. A középmezőny és sereghajtók öregjei pedig nem erről híresek.

Az esetek többségében ezt a potenciál a fiatal újoncok jelentik és számukra kell helyet biztosítani. Másképpen semmi kiemelkedő eredményre nem számíthatnak a csapatok. Ez a kijelentés egy sereghajtónak tekinthető alakulatnál, mint a Haas hatványozottan igaz. Még ha a pilótapáros egyik tagja a stabilitás és a biztos teljesítmény miatt egy tapasztalt versenyző, a másik autóba kutyakötelességük lenne egy fiatalnak lehetőséget adniuk. A velük egy szinten lévő Williams zsigereiben van az újoncok alkalmazása. Eredmény: Lance Stroll és George Russell is dobogóra állhatott az utóbbi időben náluk bemutatkozó pilóták közül. A következő szezonban pedig érkezik szintén újoncként Logan Sargeant.

Fiatal pilóta jelölt akadt volna a Haashoz is: Robert Shwartmann a Ferrari tesztpilótája, aki bár Mick Schumacherrel és a jövőre debütáló Oscar Piastrival szemben is alulmaradt a Forma-2-ben, de bőven mutatott annyi potenciált, hogy legalább egy idényre megkapja az esélyt. Vagy ott a csapat saját tartalék pilótájuk Pietro Fittipaldi, aki már Nikita Mazepin leváltása kapcsán is felmerült, de tapasztalatlansága és szponzori pénzek hiánya miatt nem kapta meg az orosz ülését.

Nagy potenciállal rendelkező újoncok nélkül így túl sok emlékezetes teljesítményre nincsen sok esély a Haasnál, helyette a csapaton belüli konfliktus kezeléssel kell foglalkozniuk. Tudomásunk szerint rossz a viszony Kevin Magnussen és Nico Hülkenberg között, akik a versenypályán és azonkívül se szívlelik egymást. Ennek hátterét egy korábbi videónkban már bemutattuk.

Hülkenberg vs Magnussen: Miért okozhatnak belháborút 2023-ban a Haasnál?

Összességében kijelenthető, hogy a Haas által felállított feltételeknek Nico Hülkenberg felelt meg a leginkább és az ő mércéjükkel nézve a lehető legjobb döntést hozták. Sikerült egy olyan pilótapárost megtalálniuk, akikkel az idény első felében a pontjaikat maximalizálhatják és az idény végéig harcban lehetnek a top-10 környékén némi szerencsével. Ha pedig mégsem, akkor se kell a költségvetésüket autójavításra javításra és pótalkatrész gyártásra költeniük. Azonban ezzel az elképzeléssel egyáltalán nem tudok egyetérteni. Egy sereghajtó csapat nem teheti meg, hogy ennyire átnézzen az újonc vagy csak kevés tapasztalattal rendelkező pilóták fölött, mert ezzel a hozzáállással a langyos vízből soha se fognak kijutni. Emellett az ő esetükben lényegében bizonyított tény, hogy a régi receptjük nem működik és visszatérni hozzá értelmetlennek tűnik külső szemlélőként. Ráadásul ezzel a döntéssel a szurkolók körében közkedvelt csapatfőnök egycsapásra közellenséggé vált, ami az épülő brandnek egyáltalán nem hiányzott.

Csatlakozzatok hozzánk a Discord szerverünkön és hozzunk létre egy igazán elit közösséget! Meghívó:

https://discord.gg/VKhhJVbmSh

Click to comment