Connect with us

Pályabemutatók

Vörös szőnyegen a címvédés felé

Végét ért a nyári szünet a Forma-1-ben ezzel pedig megkezdődik a szezon második fele a hagyományoknak megfelelően Spa-Francorchamps-ban. A tavalyi szezonhoz képest azonban idény hátralevő részében sok izgalomra már nem igazán lehet számítani Max Verstappen 80 pontos pontelőnye miatt. A Ferrari bukdácsolásai miatt már azt a kérdést kell megfogalmaznunk, hogy a Mercedes mellett milyen körülmények szólnak a belga helyszínen. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy az Alpine és McLaren háza-táján uralkodó hangulat képes-e befolyásolni a csapatok eredményességét, illetve, hogy kik okozhatnak meglepetést ezen a hétvégén? 

Pályabemutató

Az eredeti versenypályát 1920-ban Jules de Thier és Henri Langlois Van Ophem tervezte, az első versenyt eredetileg 1921 augusztusában tartották volna, azonban érdeklődés hiányában elmaradt, helyette egy bicikliversennyel történt a pálya felavatása. Az első autósport versenyre 1922-ig kellett várni, a legelső Belga Nagydíjra pedig 1925-ben került sor. A pályát úgy alakították ki, hogy magas átlagsebességű legyen, emiatt a versenyzők körében nagyon népszerű lett. A eredeti 15 km hosszú nyomvonal nagyrészt közútként is szolgált és három környékbeli falut kötött össze: Francorchamps-t, Malmédyt és Stavelot-ot. Utóbbi két faluról két kanyart is elneveztek a mai nyomvonalon.

A pálya egyik nevezetességét az Eau Rouge-Radillon kanyarkombinációt 1939-ben alakították ki, hogy így is növeljék a pálya átlagsebességét (egy hajtűkanyart szüntettek meg ezzel a módosítással), végül a klasszikus 14 km-es vonalvezetés 1947-ben alakult ki, melyen közel 30 évig nem is módosítottak. A versenyszervezők az átalakításokkal elérték, hogy a pálya átlagtempója még Monzánál is magasabb legyen.

Már a legelső 1950-es világbajnoki sorozatban helyett kapott a pálya, és pár év kivételével minden évben a versenynaptár része volt. Később azonban a minél nagyobb sebesség elérésére kialakított 14 km-es nyomvonal pont a gyorsasága miatt tűnt el. A biztonságra a versenyzők is egyre nagyobb figyelmet kezdtek fordítani és a Forma-1 akkori vezetőivel együtt belga helyszínt egyszerűen túl veszélyesnek ítélték 1969-re.

A szalagkorlátok felhelyezése nem volt elég, ezért 1978 és 1981 között a versenypályát átalakították, hossza a felére csökkent. Bár két gyorsabb szakasz és az azokat összekötő kanyarok megmaradtak a korábbi nyomvonalból, de a versenyzők többé nem mentek el Malmedyig és Stavelotig, helyette a pálya középső szektorában középgyors kanyarok kerültek kialakításra, valamint nyomvonal mellé bukótereket és sóderágyakat helyeztek el. Továbbá ekkor került kialakításra a Spa-Francorchamps egy másik híres kanyar kombinációja, a Buszmegálló-sikán, mely nevét onnan kapta, hogy eredetileg buszmegállóként funkcionált, amikor nem volt verseny a helyszínen.

A pálya az átalakításokkal biztonságosabb lett, de megmaradt a viszonylag magas átlagsebessége is. 1979-re a Forma-1 is visszatért, de, hogy többé ne kerüljön ki a naptárból, ezért a szervezők folyamatosan kisebb módosításokat hajtottak végre, míg végül 2007-re elnyerte a mai formáját és a 7004 méteres hosszát. A pálya végső formája nem változott idényre, viszont az elmúlt években tapasztalható rengeteg baleset és Anthoine Hubert tragédiája után a bukóterek jelentős részét átalakították az ide évre, köztük az Eau Rouge-Radillon kanyarkombinációjában találhatót is.

A spa-francorchamps-i nyomvonal

Jól elkülönülő gyors és technikás szakaszokra bontható a spa-francorchamps-i nyomvonal. A versenypályán meglepő módon a célegyenes a legrövidebb gyors szakasz. Ennek végén található meg a La Source, amely egy jobbos hajtű kanyar, ahol a rajtoknál gyakran történik valamilyen baleset. Maga a jobb kanyar a versenypálya egyik leglassabb pontja a maga 80 km/h-ás minimum tempójával. Ezt követően a versenyzők a következő 25 másodpercben nem is nyúlnak a fékhez, padlógázon teljesítik a bal-jobb-bal Eau Rouge-Radillion kanyarkombinációt, míg a pálya legmagasabb pontjára és a Kemmel-egyeneshez érnek. A pályán a legtöbb előzés ezen a szakaszon szokott megtörténni az itt található első DRS-zónában.

A Kemmel-egyenes végén található meg az egyes szektor vége, majd egy jobb-bal kombinációval haladnák át a Les Combes-on. A kanyar előtt 340 km/h-ás sebességről kell a pilótáknak lelassítaniuk 160 km/h-ra.  A következő jobbos a Malmédy, amit  egy rövid egyenes szakasz után követi majd a Rivage nevet viselő jobbos hajtűkanyar, ahol bár nem lehetetlen, de borzasztóan nehéz az előzés. A nyomvonalban ezt követően három bal kanyar következik, amelyek közül az utolsó kettőt padlógázon veszik majd a versenyzők az időmérő edzésen. Így érkeznek meg a 12-es kanyarhoz, a jobbos Fagnes-hoz, amit egy újabb balos, majd ismét egy jobbos, a Stavelot követ.

A 15-ös kanyar előtt ér véget a második szektor és kezdődik a versenypálya utolsó szakasza, ami az első szektorhoz hasonlóan nagyon gyors. A Les Combe-nál elhagyott régi nyomvonalra itt térnek vissza, padlógázon haladnak át a Blanchimont-on, hogy aztán a Buszmegálló-síkánnál ismét a fékpedálra lépjenek a pilóták. A Kemmel-egyenes után itt szokott történni a második legtöbb előzés, de a DRS bevezetése óta a pálya ezen szakaszán véghezvitt sikeres előzések száma drasztikusan lecsökkent. A Buszmegálló-sikán manapság egy éles jobb-bal kanyarkombináció, melynek végén már a célegyenes található meg és a második DRS-zóna.

Emlékezetes pillanatok

A versenypálya több, mint 72 éve a Forma-1-es versenynaptár része, azóta számtalan felejthetetlen pillanatnak adott már otthont. 1998-ban itt történt például a Forma-1 egyik legnagyobb rajt utáni tömegbalesete: a pilóták többségének nagy szerencséje volt, hogy akkoriban még a csapatok garázsában rendelkezésre álltak még a tartalékautók, különben igencsak foghíjas lett volna a rajtrács az újraindításnál.

Mika Häkkinen itt mutatta be a Forma-1 egyik legemlékezetesebb előzését a 2000-es idényben. A 44 körös verseny 41-dik körében az előtte  élen álló Michael Schumahert úgy előzte meg, hogy közben kihasználta az előttük autozó és lekörözendő Riccardo Zonta jelenlétét és szélárnyékát is.

A 2008-as verseny kaotikusan ért véget Kimi Räkkönen és Lewis Hamilton csatájával. A brit pilóta a verseny alatt végig a finn világbajnok mögött autózott, a támadásra az utolsó körökben szánta rá magát, amikor a pályán eleredt az eső. Gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a szárazpályás gumik alkalmatlanok ezekre a körülményekre, de a verseny ezen pontján a győzelem küszöbén már egyik pilóta sem akart a boxba hajtani kerékcserére. Hamilton végül az utolsó előtti körben megelőzte Räikönnent, de abban a körben folyamatosan egymással kiélezett csatát vívtak a pályán és a pályán kívül is, miközben az előttük poroszkáló lekörözésre váró autókat is kerülgetniük kellett. Végül Räikkönnen járt pórul és a Buszmegálló-sikán előtt a falban fejeződött be a versenye.

2009-ben az addig sereghajtónak számító Force Indiának Giancarlo Fisichella általános megdöbbenésre megszerezte a pole-pozíciót, a másnapi versenyen pedig a második helyet. 2018-ban a verseny rajtja maradhatott meg az emlékezetben, amikor a rajtot követően a Kemmel-egyenes elején Sebastian Vettel elkezdte megelőzni Hamiltont, de mindeközben a két Racing Point Esteban Oconnal és Sergio Pérezzel az élmenők mellé került így négy autó került egymás elé az egyenes féktávjánál. Bár maga a futam nem volt különösebben emlékezetes, de annál szívbemarkolóbb volt Charles Leclerc legelső Forma-1-es sikere 2019-ben. A győzelmet az egy nappal korábban a Forma-2-es főfutamon elhunyt barátjának, Anthoine Hubertnek ajánlotta.

Futamelőzetes

Spa-Francorchamps sok padlógázas szakaszával erőpályának számít, ahol jó motor nélkül szinte lehetetlen komoly eredményt elérni. Szükség van a végsebességre, főleg a Kemmel-egyenesben és a harmadik szektor kezdetétől a Buszmegálló-síkánig. Ugyanakkor fontos, hogy az autók a kanyarokban se legyenek elveszve, nem lehet minimális leszorítóerős csomaggal a pályán menni. Rengeteg köridőt lehet otthagyni a kanyarokban, főleg a teljes második szektorban, amely megköveteli az autóktól az aerodinamikai hatékonyságot. Így tehát az autó beállítása során a csapatoknak mind a két szempontot figyelembe kéne venniük.

Ebben az esetben jogos a feltételes mód, mivel a csapatok a legtöbb esetben nem ezt teszik, hanem vagy a pálya gyors részeire állítják be az autót, vagy a kanyargós második szektorra. A kocsi beállításához a legtöbb esetben az aktuális versenygépeik erősségeit kívánják kidomborítani, tehát az erős erőforrással és jó légellenállással rendelkező autókat a gyors szakaszokra, a kanyarokban és a kigyorsítási szakaszokban jó autókat pedig a kanyaros szakaszokra igyekeznek behangolni. Érdekesség, hogy sohasem lehet tudni, hogy melyik megközelítés mód a legjobb. Ami az egyik évben jó döntésnek bizonyult, a következőben baklövés lehet.

Túl nagy stratégiai változatosságra alapesetben nem igazán lehet számítani. Bár a sok középgyors kanyar miatt nagy a gumikra ható oldalerők nagysága, ezt ellensúlyozza a sok padlógázas egyenes szakasz. Ezt mutatja a Pirelli választása, akik ismét a középső garnitúrát (C2, C3, C4-es gumik) hozták el a helyszínre. Bár egy boxkiállás során nem veszítenek sok időt a pilóták (kb. 18 mp-et) egyszerűen nem éri meg egy második kiállással számolni a stratégiában a szokásosnál jóval kevesebb, csak 44 kör és az abból fakadó kevesebb előzési lehetőség miatt. Várhatóan a legtöbb pilótának egy tükörsima egy kiállásos versenye lesz. Az egyedüli faktor, ami komolyabban felboríthatja az állóvizet az az időjárás, pontosabban az eső. Spa-Francorchamps-ban mindig kell számítani kisebb nagyobb záporokra, adott esetben még az is előfordulhat a pályahossza és elhelyezkedése miatt, hogy míg az egyik fele teljesen száraz, addig a másik felében nagy tócsákban áll a víz.

A várható erősorrend megközelítéséhez elsősorban a pályakarakterisztikáját érdemes elővenni. Spa kicsit hasonlít Silverstonera, a brit helyszínen is sok a padlógázas szakasz, amit középgyors kanyarok követnek. Abban viszont különbözik, hogy a brit helyszínhez képest több a keményebb féktáv, ahol az autóknak komolyabban kell lelassulniuk. A helyzetünket nehezíti, hogy az esős időmérő edzés és a versenyvégi káosz jelentősen befolyásolta a végeredményt, de pár tanulságot át tudunk menteni a brit helyszínről. Bár korábban gondolkodtam azon, hogy az FIA pattogás ellen hozott intézkedései életbelépése miatt jelentős erősorrendbeli változás fog történni, viszont látva, hogy a probléma lényegében megszűnt véleményem szerint ez nem fog a hétvége érdemi részébe beleszólni.

A Red Bull és Ferrari csatáról jelenleg felesleges írni. Az olasz csapat vörös szőnyegen adta át a világbajnoki címet Max Verstappennek és a folyamatos hibáik miatt inkább hátrafelé, a Mercedesre kellene koncentrálniuk. Toto Wolff vezetésével sikeresen összeszedték magukat és immáron George Russell és Lewis Hamilton is önerőből tud a dobogós helyezésekért küzdeni. Ráadásul Spa-Francorchamps ismét egy olyan területnek nézhet ki, ahol nagyon jó eredményeket érhetnek el, ha visszagondolunk a Brit Nagydíjra. Lewis Hamilton végig tartani tudta a tempót a két Ferrarival Silverstone-ban, olykor még gyorsabb is tudott lenni. A Mercedesnek kedvező gyorskanyarokból Spában nincsen hiány, Eau Rouge-Radillon kanyarkombináció valódi vadászterületnek néz ki, ahonnan tökéletesen áthaladva lépéselőnyben lehetnek egy előzési manőver megkezdésénél, így kompenzálva a lassabb szombati teljesítményt a versenyen.

A Mercedes mellett szól továbbá, hogy Charles Leclerc várhatóan ismét a rajtrács végéről kezdheti meg a futamot egy újabb motorcseréből eredő büntetés miatt, így effektíve már csak három autóból egyet kell legyűrniük a dobogós helyekért. Erre azért valljuk be, van esélyük csak abból kiindulva, hogy a Red Bull és a Ferrari is küzd-kisebb nagyobb megbízhatósági problémákkal. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan teljesít Lewis Hamilton, aki a Kanadai Nagydíj óta minden versenyen a pódiumon pezsgőzött és bár Spa-Francorchamps nem tartozik a kedvenc helyszínei közé, 4 futamgyőzelmével a legtöbb elsőséggel rendelkezik a belga helyszínen a jelenlegi mezőny pilótáit figyelembe véve. A Mercedesnél most annak szurkolnak, hogy a szünet előtti jó formát sikerül továbbmenteni az idény második szakaszára, amit rögtön egy dobogós helyezéssel kezdenek meg.

Képes lesz-e a csapaton belüli feszültségeket kezelni a McLaren és az Alpine. A konstruktőri bajnokság negyedik helyéért harcoló két istálló az online és a nyomtatott sajtó címlapjain töltötte az elmúlt heteket az átigazolási piacon kialakult drámák és botrányok közepette. Oscar Piastri ügye miatt ráadásul a közel jövőben a felek még a bíróságon is szembenézhetnek egymással, hogy rendezzék a vitás kérdéseiket. Emellett Fernando Alonso és Daniel Ricciardo év végi távozása sem a legjobb hangulatban került nyilvánosságra. Ki tudja, hogy a csapattagokat és a pilótákat mennyire befolyásolja a nem kimondottan jó légkör.

Fernando Alonso igent mondott a Wishről rendelt McLaren-Honda projektre

Pedig előzetesen mind a két csapat versenyautóinak feküdhet a belga helyszín, ha a Silverstone-ban látottakból akarunk kiindulni. Fernando Alonso és Lando Norris egymás mögött ért célba a Brit Nagydíjon az 5. és 6. helyen. Az Alpine idei autójáról már bebizonyosodott, hogy szinte bármilyen karakterisztikájú helyszínen van egy nagyon jó alapja, amire utána építhetnek. A McLaren ezzel szemben a silverstone-i középgyors és gyors kanyarokra hasonlító második szektorra építhetnek, a kérdés az ő esetükben, hogy mihez kezdenek a versenypálya gyors első és harmadik szektorában. Talán a verseny legizgalmasabb csatáit hozhatja el a középmezőny élén álló két csapat pilótáinak küzdelmei vasárnap.

Akikre még a véleményem szerint érdemes lesz figyelni az a két Haas és a két Aston Martin. Mindkét csapat kissé sötét lóként érkezik meg Spa-Francorchamps-ba és nem igazán tudjuk, hogy mire számíthatunk tőlük. Sebastian Vettel és Lance Stroll egy erősebb időmérő edzésre van attól, hogy erős pontszerző helyen zárjanak, az AMR-22B versenytempója az egyik legjobb a középmezőnyben, az Alpine-nal egyforma, a McLarennél jobb. A Haas pedig bár elhozta a Hungaroringre az idei első és egyetlen komoly fejlesztési csomagját, Kevin Magnussen korai balesete és a mezőny végére történő kerülése miatt ebből sokat nem láthattunk. Persze az időmérő edzéseken egyik gárda sem vitézkedik az elmúlt időszakban és a 44 körös futam lehet nem lesz elég a felzárkózásra. Ha két alakulatot kellene megneveznem, akik meglepetést okozhatnak, akkor rájuk tenném a voksukat, de csak az ismeretlen tényezők miatt.

Visszatér a Forma-1 a nyári szünetről Spa-Francorchamps-ba, mutatjuk a menetrendet

A nyári szünetnek vége, a csapatok már készülnek az idény második felvonására Spa-Francorchamps-ban. Az eddigiekhez hasonlóan ezúttal is igyekszünk beszámolni a versenyhétvége történéseiről összefoglalókkal és posztokkal. Tartsatok velünk a Facebook oldalunkon és a honlapunkon! Mindenkinek jó szurkolást kívánunk a Belga Nagydíjra!

Amennyiben értékeled a Padlógáz munkáját, kérlek segítsd a tevékenységünket pár like-kal és megosztással, hogy így minél több emberhez eljuthassunk. Ha anyagilag is tudsz minket támogatni ezt az alábbi linken teheted meg. Minden segítséget köszönünk! 

https://www.patreon.com/padlogaz

Click to comment